![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(Ennek az anyagnak másik változata már megjelent az Orosz Fekete terrier című könyvben is - hiszen már sok évvel ezelőtt összeállítottam ezt az anyagot, ami most felkerül erre a honlapra-, a könyvben azonban egy - nem általam- lerövidített vál- tozata szerepel. Itt most ezt a magyar történelmet, a saját kennelem történetén keresztül mutatom be. A kezdetek Az első orosz fekete terrierek a 80-as évek közepe táján lépték át a magyar határt. Dr. Gömze László tulajdonát képezte az akkor még Met.oft.1.törzskönyvi szám alá bejegyzett Vojtek Dzsek. Dzsesszi nevű szukája a Met.oft.2., Tajga Dzsuli pedig Met.oft.3. szám alatt lett törzskönyvezve. Gömze úr több mint 10 évig élt az egykori Szovjetunióban. Ott folytatta egyetemi tanulmányait is, itt kezdett el sportku-tyázni és orosz barátai révén került kapcsolatba a fekete terrierrel. Mint beszélgetésünk során kiderült, ő egy olyan mun-kakutyát akart behozni az országba, ami nálunk akkor még nem volt. Módszeresen, a munkatulajdonságok alapján választot-ta ki azokat a vonalakat, amiből azután kölyköt választott. /így pl. Dzsesszi a kiváló munkakutyától: Filipp ll-től szárma-zik/. Kapcsolatai lehetővé tették, hogy személyesen is járhasson a Vörös Csillag telepen, sőt még Medvegyev úrral is találkozott. A pár hónapos kölyköket Magyar Puli törzskönyvvel hozták át a határon, orosz származású felesége segítségé- vel pedig később az igazi törzskönyveket is megkapták.:) Így tehát az első fekete terrierek, mint pulik lépték át a határt. Tajga Dzsuli és Vojtek Dzsek párosításából - szintén Dr. Gömze László tulajdonában - született meg 1986. 03. 29-én Magyarországon az első fekete terrier alom a „Tajgagyöngye” kennelnév alatt. Vojtek Dzsek nemcsak hazánkban lett közkedvelt fedezőkan, de egy csehszlovák tenyésztő, Rotislav Guziur is többször fedeztetett vele és Dzsimivel. Rotislav úrtól viszont a mai legnagyobb olasz tenyésztők vásároltak kölyköket, így Vojtek Dzsek és Dzsimi neve szerepel a mai cseh, szlovák és olasz törzskönyveken egyaránt. Dzsimi, ( Met oft.3O/89 ) A Tajgagyöngye vérvonalat érdemes kiemelni. Kölykei jó méretűek, mély mellkassal, korrekt hátulsó végtagszögekkel, szép fejjel, megfelelő csontozattal. Továbbá ami nagyon fontos: stabil, kiegyensúlyozott idegrendszerrel, élénk temperamentum-mal és nagyon jó munka-vérvonallal. Ezt szolgálta az enyhén hullámos, rövidebb, kevesebb aljszőrt tartalmazó, így viszont könnyebben tisztán tartható, kevesebb gondozást igénylő szőrzet. Vojtek Dzsek és Bajka nevű szuka fedeztetéséből került vissza Magyarországra : Amurka Z Ro Da Gu (Met. oft.11) Érdekességképpen: Sándor 1986-ban 15 000 Ft-ért vásárolta „Mureket”. Ő "Fekete-tenger" kennelnév alatt tenyésztett a későbbiekben. Amurka egy igen jó méretű, masszív és kemény szuka volt. Élete végéig (11 év) őrző-védő feladatot látott el gazdájával, aki biztonságiőrként dolgozott. Kiállításokon is szépen szerepelt, és a Hungária Champion cím megszerzése mel-lett a KI-es munkavizsgát is letette. Így valószínűleg ő volt az első munkavizsgás fekete terrier Magyarországon. Kölykei is igen jó minőségűek voltak. Továbbá Vojtek Dzsektől és Dzsesszitől született az a Tajgagyöngye Dzsuli is, Két évvel később vásároltam meg a Tőle és Ivan Dankótól
Met. Oft. 28. törzskönyvi számot kapta az a Radzs Dzsim nevű kan, aki Ördög Ottó tulajdonában volt és szintén sok alom született utána. Akit még feltétlenül ki kell emelni az importált fedező kanok közül, az Tur Lot Dirk (Met. oft.31.), aki Varga Erika tulaj-donát képezte, és a 90-es évek elejének legeredményesebb magyar fekete terriere volt. Nagyon jó minőségű kölykök szü- lettek utána, akikre jellemző volt a kvadratikus testfelépítés, a feszes hát, rövid ágyéki résszel. Ezt olyan jól örökí- tette egyes párosításokban, hogy még ma is láthatjuk a 4. generációs utódjain is. Mindemellett kissé göndör szőrtípust is elter-jesztett a magyarországi állományban. Sajnos Dirk is korán, 6 évesen elhunyt. 1993-ban a Budapesti Európa-kiállításon Tur Lot Dirk :Res.Cacib, 1994-ben a Berni Világkiállításon pedig Champion osztályban 3. helyezést ért el. HCH Tur Lot Dirk Kennelemben az első alom 1994-ben született meg : Báskától és Dirktől. Ebből a fedeztetésből megtartottam egy szukát : Alabástrom Ányát, aki után 3 alomból 21 kölyök született és ebből 12–en értek el Champion címeket! Ánya remekül örökítette különböző párosításokban is elegáns mozgását, kvadratikus testfelépítését, elegáns, jó típusú fejét, kiváló temperamentumát és idegrendszerét. ICH,HGCH,HCH,HJCH,Veterán CH Alabástrom Ánya: Dirktől és a korábban említett Amurkától született pl. Fekete Tenger Erős és Fekete Tenger Emse. Mindketten szép kiállítási eredményeket értek el. A második alom kennelünkben már Erőstől és Amu Darja Báskától született 1995-ben. Az első alom jól sikerült Dirktől, sajnos azonban ő időközben meghalt, így került sor a fedeztetésre fiával: Fekete Tenger Erőssel Ebből az alomból ki kell emelnem :
A 90-es évek két másik sokszor használt fedezőkanja volt: Kozak La Ros Faron, aki Kassáról került Magyarországra . Érdekeségképpen néhány kennelnév a kezdetektől:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mint láttuk, Magyarországra a 80-as évek második felében a volt Szovjetunió területéről hozták be az első fekete terri-ereket. Így alakult ki egy hazai állomány, aminek gyökerei az őshazába nyúltak vissza. Volt néhány kiemelkedő fedezőkan akikre ez az állomány felépült, hordozva ezen kanok típusát, tulajdonságait: Radzs Zsim, Vojtek Dzsek, Tur Lot Dirk, Nagyiccei Russ Dog Botond Amur, Kozák La-Ros-Faron. Most nézzük meg milyen problémákkal kellett szembenéznie a magyar fekete terrier tenyésztésnek a 90-es években: A fekete terriernek 3 típusát találhattuk meg hazánkban a 90-es években, főleg a felhasznált fedezőkanok genetikai állománya alapján, erről olvashatnak a fekete terrier típusai alatt. Magyarországon a 90-es évek közepére több tenyésztői szemlélet alakult ki a tenyésztésben aszerint, hogy ki milyen tí- pusú kutyát tartott fekete terriernek. Ezek a csoportok a tenyésztésben is kerülték egymást. Egyik legfőbb problémát 1, Nem rendelkeztünk elegendő információkkal az anyaország fejlődési irányáról. Szaklapok ugyan érkeztek hozzánk, 2, A bírálatok is főleg ezen információkra és a standardra épültek. 3, A kiállításokon akkor még a kutyák felvezetése és felkészítése is sok kívánnivalót hagyott maga után. A kutyák felveze-tése akkor még nélkülözte a show elemeket és természetesen a kiállítók sem tudták, hogyan is kellene előnyösen bemutatni Kiállítási felkészítések 90-es évekből: Közben megrendeztük és részt vettünk 1996-ban a Budapesti Világkiállításon, ahova 102 fekete terriert neveztek, renge- teg olasz és orosz kiállító részvételével és ahol még a régi, rövidebb, terrieres nyírást láthattuk a kutyákon. A mezőny na-gyon színvonalas volt és több magyar kutya kapott kitűnő minősítést.
A 90-es évek közepére bekövetkezett egyfajta megrekedés a hazai tenyésztésben. Elsődleges oka az információhiány mellett a hazai tenyésztés beszűkülése volt: nem nyúltak a tenyésztők új fedezőkanokhoz, 4-5kanra épült fel az állományunk zöme. A változások kora A 90-es évek közepén kezdett lecserélődni, illetve bővülni Magyarországon a tenyésztők sora. Én is ekkor készültem a harmadik alomra, de látván, hogy a hazai tenyésztés köre bezárult, 1996-ban Szlovákiába vittem fedeztetni Alabástrom Ánya Conny anyjától született az az olasz tulajdonban lévő Elmar Nocny Boure, aki világgyőztes címet is nyert, így Conny jó vérfrissítésnek ígérkezett. Ebből az alomból megtartottam 2 kölyköt: ICH, HGCH, HCH, HJCH Alabástrom Dzsulit : Kutyáim kozmetikáját sosem adtam ki kezemből, mint ahogy a felvezetésüket sem. Így a külföldön szerzett tapasztalatokat azonnal tudtam alkalmazni a kiállításokon. Úgy tűnik, sikeresen, hisz a Best in show programok rendszeres szereplői lett kennelünk, ahol sokszor nyert Tenyészpár (7x) vagy Tenyészcsoport (13x) versenyeket. Ez utóbbit Magyarországon fekete terrierrel tudomásom szerint kennelünk nyert először. Mindez pedig azt is eredményezte, hogy hazánkban is egyre többen láthatták és figyeltek fel erre a látványosan felkészí- tett, elegáns megjelenésű kutyára. Kezdett erősödni az érdeklődés a fajta iránt, de ami nagyon fontos, hogy már nem csak mint őrző-védő fajta, hanem mint társasági kutya iránt, amit látványos megjelenése okozott.
A 90-es évek második felében ICH,HGCH,HCH,HJCH Alabástrom Ditmár: Jackpot Exon, illetve Gerda Graj: voltak a legtöbbet használt fedezőkanok. Ezt az időszakot én a változások korának tartom, mert változás kezdődött a tenyésztői szemléletben és a fajta egyre népszerűbbé kezdett válni
A másik tényező pedig, ami a tenyésztői szemléletben a változások irányát döntően befolyásolta az volt, hogy 1999-ben a tullni Európa-kiállításra készülő Jashka Malachovski-t és Jaszno Solniczku iz Russkoj Dinasztii-t benevezték a pár nappal korábban megrendezett budapesti CACIB kiállításra. Látványuk azokat is elgondolkodtatta, akik nem vettek részt a 99-es tullni Európa-kiállításon. Tulln ugyanis robbanásszerű változást hozott, ahol egyértelművé vált, hogyan alakult az anyaország elképzelése az OFT-ről, és ahol több magyar tenyésztő és kiállító is láthatta az új show jellegű felkészítést, amit az oroszok a 96-os kiállítás óta változtattak meg, és folyamatosan finomítottak. Innen hoztuk most már végleg haza a változást a nyírás, a felvezetés területén, és azt a show szemléletet, ami ellen annyian tiltakoztak. Túl kellett lépni azon, hogy az orosz fekete terrier csak munkakutya, hiszen pontosan mi, tenyésztők és a fajta tartói, sze- relmesei tudjuk legjobban, mennyivel több annál!! Az oroszok felismerték az OFT-ben rejlő lehetőséget: az eladhatóságot, ami viszont veszélyeket is hordoz magában. Nem- csak az OFT-nél, hanem minden fajtánál. Az új ’korszak’ Tulln után felgyorsultak az események. 1998-ban a Világgyőztes Ole Cassandra Lajk-tól Magyarországra került: Egorsa Olex iz Csernoj Sztaj-jal fedeztettem Ányát kennelemben. Ebből az alomból minden utódot név szerint kell említenem Alabástrom Fegyát, Fjodort, de kiemelném HGCH, ICH Alabástrom Fatimát Mivel nagyon jól sikerült a párosítás, ezért 2000-ben megismételtem. Ebből az alomból 1999-ben a Szlovéniában élő Ingartól szintén ígéretes alom született a Cara Dzsin kennelben. Azaz 1996-tól megindult a külföldi fedezőkanok igénybevétele (Conny, Ingar és Jegorsa). De folytassuk a sort: Közben import kutyák is kerültek hazánkba a legkitűnőbb orosz tenyészetekből, például a Zolotovo Grada tenyészetből. Sokat fedezett a 2000-es évek elején a szintén Oroszországból behozott Romantik iz Russkoj Dinastii. De több szuka is került be kis országunkba. Ez a folyamat azóta is tart, sőt egyre erősödik … amiben az is benne van, hogy sokszor találomra is kerülnek be a kölykök az országba. Ma, 2007-ben már szinte nem is találunk olyan fekete terriereket, akik törzskönyve ne tartalmazná ezeket az új vonala- kat. Az eredmények azonban nagyon vegyesek. Az oroszok az elmúlt 20 évben két dolgon változattak elsősorban: megnö- velték a szőrhosszúságot és a kutya méretét. Ez utóbbi viszont sokszor a végtagalakulásokban is változásokat eredményezett. Ma lassan kezd átfordulni a dolog, annak a bizonyos lónak a másik oldalára… Mert ugye évekig csak a hazai szűkebb állo-mánnyal tudtunk tenyészteni, ma viszont az idegen vonalak bőségzavarával küzdünk. De ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, külföldről csak jó kerülhet be és egyúttal azt sem szabad elfelejteni, hogy a régi vonalak is bizony sok jó gént hordoznak! Szerencsére az import kutyák mellett rendre megjelennek a hazai tenyésztés tartalékaiból származó, színvonalas kölykök is a kiállításokon. Összefoglalva, az elmúlt 10 évben nemcsak külföldön, de hazánkban is változott az OFT tenyésztési iránya. Az informáci- óáramlás folyamatos lett hazánk és a nagyvilág között, megindult a vérfrissítés, bővült az állomány genetikai alapja. A klub szakmai napokat szervez, amelyre meghívja a fekete terriert bírálókat és lehetőséget nyújt a kérdések, tapasztalatok megbeszélésére. Ezek óriási változások a 90-es évek elejéhez képest és elmondhatjuk, hogy Magyarország felzárkózott a nemzetközi szín- vonalhoz. Kinyitott a nemzetközi fekete terrieres világra. Ezt pedig azért tehette meg, mert az oroszok egyik új export cikke a fekete terrier lett, ehhez pedig nekik is nyitniuk kellett a világ felé. Nemcsak fekete terrier állományunkban következett be óriási változás, de sok új lelkes híve lett a fajtának és mára már Mint minden fajtájánál, a fekete terriernél is hihetetlenül fontos a felelős tenyésztői munka, hogy a felmerülő problémákat megoldják és a fajta fejlődését a legjobb mederben tartsák. Többek között azért van szükség a kiállításokra, mint szakmai fórumokra, mert ott látható a fajta fejlődési iránya. Minél nagyobb volumenű a kiállítás és minél több a külföldi résztvevő, annál több információt szolgáltathat a fajta iránt elkötelezetteknek. Az előbb felsorolt okok miatt nagyon fontos, hogy minden tenyésztő megjelenjen a klubkiállításon, illetve azokon a szakmai napokon, amelyek a fekete terrierről szólnak. A szakmai rendezvények lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fajta szerelmesei találkozzanak egymással és szakmailag, illetve emberileg is közelebb kerüljenek egymáshoz. Takács Lilla. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| a weboldalt készítette: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||